Kiderül,hogy Alice kivel veszekedik,és hogy miért.A kép egy kis rávezetés.
Alice látomása valóra fog válni.
10 kommikácskát kérek, de nem sértődöm meg ha lesz több.
Ha összejönne 20 kommi dupla fejezet lesz.
Bella szemszöge
-Na jó elég volt gyerek-jött oda hozzánk Paige.
A három emeletes tortámból semmi nem maradt az, de annál több John és az én ruhánkon. Mindketten tetőtől talpig tiszta tortásak voltunk. Elég nevetségesen néztünk ki. Emmett és Félix már dőltek a nevetéstől. Mily meglepő.
Komolyan néha elgondolkodtam azon, hogy lehet-e, hogy ők testvérek? Mindkettő mackós test felépítése, imádják fitogtatni az erényeket, utálnak vásárolni, perverz fantáziájuk az agyamra mennek.
Félixnek az volt a kedvenc idő töltése amikor Volturebán voltam, hogy nekem pasit szerezzen. Én már néha a hajamat téptem idegességembe, ő persze jól szórakoztak rajtam. A többiek persze nem hogy leállították volna, nem hol már nevettek vele együtt.
Ahogy végig néztem magamon nekem is nevetnem kellett. Szegény ruhám ezt már biztos nem tudom fel venni még egyszer, mondjuk nem hiszem, hogy Heidi engedné is.
Heidi!
Kifog nyírni ez olyan biztos, mint hogy itt állok. Gyorsan elindultam az ajtó felé.
Ki kell találnom valamit, amivel majd kiengesztelhetem.
-Paige-szólítottam meg nővéremet.
-Mi az-kérdezte.
-Szerinted mivel engesztelhetném ki Heidit ezért -mutattam végig magamon. Kérlek Istenem ne a vásárlás legyen csak azt ne -imádkoztam magamba.
-Ha elmész vele vásárolni-mondta könnyedén.
Sóhajtottam, mintha az olyan egyszerű lenne. A mai vásárlás piskóta volt ahhoz képest, ami rám várna egy számára rendes vásárlás alkalmából. Szerencsére még csak egyszer voltam vele. Az volt az első alkalom, hogy elmentem vele vásárolni. Meg is bántam.8 órán keretül vásároltunk. Bár tudtam, hogy nem lehet, de azt hittem belehallok .Onnantól kezdve vagy el sem mentem, vagy elszöktem.
De mivel ebből a ruhából csak tíz darabot csináltak, és én sikeresen tökre tettem egyet. S zóval most Heidi tuttira ki van akadva.
- Felhívom a titkárnőmet.hogy sikerült-e a tárgyalás-mondta Paige. Bólintottam majd bement a szobájába, én meg John mentünk a szobánk.
Közös szobát kaptunk, hiszen még is csak együtt vagyunk. De inkább, úgy gondolok Johnra mint egy barát. Ne vagyok szerelmes belé,és ő sem belém.
Már a legelején megkértem rá, hogy legyen őszinte velem, még ha az fájna is nekem. De ezzel nem is volt gond. Szerencsére, mert olyan ember, bocsánat vámpír, akinek ami a szívén az a száján.
Paige szerint mi két neveletlen óvodások vagyunk. Ami néha igaz is, mint most is. Mert nem igazán korunkhoz illően viselkedtünk, de hát ez van.
Mivel anyám helyet nekem kellett felnőttként viselkednem. Mondhatjuk úgy is, hogy most élem a gyerek koromat
-Mész először fürdeni i-kérdezte John.
-Nem megy csak -mondtam neki.
Miután John bement a fürdőbe elkezdtem lehámozni magamról a ruhámat.
Pár perc alatt sikerül sikeresen levenni magam az estélyimet. A szekrényről kivettem egy fekete selyem köntöst. Hallottam, hogy kopogtattak az ajtón.
Ki lehet az. Remélem nem Heidi, mert akkor végem, de mi van ha ő. Basszus inkább mentem volna én először fürdeni.
Na jó bátorság Bella. Nem is biztos, hogy Heidi az. Lehet, hogy mondjuk Edward.
Na igen az sokkal jobb-korholtam le magamat.
Össze szedve összes bátorságomat elindultam az ajtó vele. Az ajtót kinyitva egy dühös Aliceszal találtam magam szembe. Ajjaj nem biztos ki kellet volna nyitnom.
-Te mégis mit képzelsz magadról-esett nekem egyből Alice
-Mi van -ne igen ügyes vagy Bella, ez aztán a jó válasz.
-Ne add az ártatlant tudom mint tettél -mondta, vagy is inkább már ordította.
-Felvilágosítanál, hogy még is mit tettem -kérdeztem. Hirtelen nem jutott semmi olyan az eszembe, ami miatt, ilyen mérges lenne rám.
-Nagyot csalódtam benned Isabella Swan -jujuj a teljes nevemet használja. Most kéne megijednem?
-Mit tettem -értetlenkedtem. Már nagyon kezdet érdekelni mi az a eget rengető dolog amit tettem.
- Még nem, de meg fogod -mondta. Szóval látott valamit, de hiszen az ő képességétől nem véd meg a pajzsom.
- Akkor min is fogok tenni -kérdeztem
- Megfogod csókolni Edwardot -jelentette ki higgadtan.
- Miiiiiiii -kérdeztük egyszerre Edwarddal. Ugyanis Edward és Jasper ott állt Alice mellet. Ők az elejétől itt voltak. Hogy nem vettem észre őket eddig. Na mindegy. Mi az, hogy ÉN megcsókolom EDWARDOT. Nyugi Bella Alice biztos, hogy valamit nagyon félre látott. Ugye?
- Persze ez nem baj -fojtatta Alice. Na jó az előbb azt mondja, hogy szörnyű dolgot tettem, most meg hogy nem baj. Kezdem elveszteni a fonalat.
-De ezt az esküvőd napján -folytatta.
-Mimnek a napján-kérdeztem vékony hangon.
-Az es-kü-vőd nap-ján -mondta lassan, és szótagolva.
-És még is kivel-kérdeztem kiabálva.
-John nem kérte meg a kezedet -kérdezte egy kicsit félve.
-Hát nem -válaszoltam idegesen.
